Dédelgetett perceimben dobog
szívemben az üresség vad álma
kókadó fejemben százféle gondok
tolakodnak, mint varázs hatalma,
Álomként
Egyszerű vagyok de szótlan
szomjazom hűséget étlen,
friss vizet kíván a lelkem
csókokat termel a testem.
Ha emlékszel még
És ma kérdem, kutatva szemed
lelked csillagos tükrében
hol vádlóan villog a titok,
hogy örök hűséget esküdtél
szemem és szemed tüzében
míg kezünk érintkeztek.
Érzések bűvkörében
Érzések bűvkörében, múló napok,
Tekintetek közt kutatva, érzések után,
Mit lát a szem, mit érez a szív, s a lélek,
Van e fény, öröm, csillogó ragyogás,
Vagy csak a mély tekintetekből,
A gond, a bánat tükre néz reánk?
Ne integess
Nem búcsúzunk, még találkozunk.
A vágy villamosán, még összebújunk.
Kezed kezembe, s dúdolgatunk,
a múltról beszélve jót kacagunk.
Nélküled
hallgatás lopózott közénk
zongorafutam rezzent át a csenden
ólomlábakon állt a perc velünk
fáztam
Szavak nélkül
Több volt mint egy olcsó kaland,
összezavart ,vad csókos Világ,
igézetében bujt sóvárgás,
bűvös ködben egy kis áldás.
Pok Ól
Az ér duzzad homlokon,
zsivaj hangja kelt,
elhalasztva a létet
a tér elém falat emelt.
Felmásztam, és leestem
Elmész a tájat kémlelve,
fel szedsz egy tolvajt,
kinek elveszett a kegyelme.
Érintesz egy csomópontot a szíveden,
mielőtt megfejtenéd értelmét,
egy szellő elrepít egy nyálas felületen.
Kín
Mondd, miért van az,
hogy most is arra
ébredek, hogy a
konyhában a
kávémat készíted?