Fagy recseg a szélben
marja álmaim.
Hideg szelek tépnek
bánat rám kacsint.
Kétség marja szívem.
Merre a kiút?
Jégbe fagyott álom
kölcsönöz borút.
Te lennél a szellő,
vers folytatása >>>Fagy recseg a szélben
marja álmaim.
Hideg szelek tépnek
bánat rám kacsint.
Kétség marja szívem.
Merre a kiút?
Jégbe fagyott álom
kölcsönöz borút.
Te lennél a szellő,
vers folytatása >>>Bágyadt napfény simogat
álmom szélbe temetem,
felejtem most harcomat
egy érintés kell nekem.
Bárcsak lehetnék én őszi szellő,
hogy borzoljam szőke hajadat.
Vagy lehetnék én egy remek festő,
festhetnék szerelmes szavakat.
Téged látlak fűben, fában.
Téged látlak szép virágban.
Az égig hallik sóhajom,
már nem látlak, ez fáj nagyon.
Távoli horizont pára lepte képét
arcod napsugár színezte látványa fedi.
A nap neked kölcsönözte fényét,
szépívű homlokod búzakoszorú fedi.
Éji erdőn zöldes fények
cikáznak a fák fölött,
kis bogarak édes násza
fényruhába öltözött.
Bárcsak lehetnék én őszi szellő,
hogy borzoljam szőke hajadat.
Vagy lehetnék én egy remek festő,
festhetnék szerelmes szavakat.
Még mindig érzem álmomban
szőke hajad illatát,
álmaimban minden éjjel
te vagy nekem a világ.
Beléd szerettem te szép lány
mondok neked száz bókot,
kérlek szépen add meg nekem
szívedhez a PIN kódot.
Tettem én egy ígéretet,
mit ezennel megszegek.
Eltépem a fényképedet
ez így tovább nem mehet.