Talán azt hiszed vége mindennek
És talán nem tudod az okát még ennek
De nem is kell tudnod
Elég annyi hogy már unod
Hogy minden nap ugyanazt teszed
Úgy érzed elment már az eszed
Szeretsz még!
Tilthatsz magadtól, s elkerülhetsz,
de elfeledni sose fogsz.
Elküldhetsz, és menekülhetsz,
s ha csókot tőlem sose lopsz…
Háló a lelkem
Törött tükörbe repedezett arccal nézek,
Elfelejtettem a múltat, szétszórtam a mozaikképet,
S feketére festem, hogy a valót mutassa,
Vörösre ajkam, mely torkodat harapja,
És vörös még a ruhám is a rácseppenő vértől,
szerelmes HAIKU a tíz legszebb magyar szóval
Elengedlek
Elengedlek, mert szeretlek
Valaha erre gondolni sem mertem,
Előttem most is úgy vagy,
Szemeid rám ragyogva nevetnek,
Én soha nem engedtem volna el kezedet,
Emlékek padja
Emlékek padján ülünk ketten,
ki átölel csak egy sziluett.
Sárba tapossuk a múltunkat,
posványba veszett a szeretet.
Csalfa lány
Tettem én egy ígéretet,
mit ezennel megszegek.
Eltépem a fényképedet
ez így tovább nem mehet.
A viking hajó útra kelt
Forró homokú tengerparton sétáltam,
Meleg szellő fújt, s lengette kaftánom,
Kendőmet fújta a tenger felől jövő hűs szél,
Valamit súgott, ami a lelkemig ért.
Irgalom
Eső áztatja sós könnyeimet,
elhagyottan kell éljem életem,
lábad elé borulnék kedvesem,
ha meghallgatnál, ó’ egyetlenem.
Amore primo
Mikor megláttad Őt csillag gyúlt az égen,
Háborgó lelked lángoló izzó éden.
Érzed mint feszít és tépdes e zivatar,
Már kipattant a szikra, ez mindent felkavar.