Olyan voltál, mint a Szajnába beszórt Nap,
pupillád tükrében megvillant angyalszárny,
te múzsa-kedvesem, verssel tele rótt lap,
maradtál a margón maszatolt tintaárny.
Kalász a szád
Mézelővé lesz bennem minden szavad,
kalász-érett szád aratást csepeg,
folyton növeszted aranyszálú hajad,
veled az idő áll, kor nem ketyeg.