Valami meg repedt bennem ,
dong ,mint egy rekedt tücsök
valami vonz tenni, s megvetni
és lopni gondolataidat édesen.
Ne légy szomorú
Ne légy nagyon szomorú,
ha fejeden nincs koszorú,
ne ejtsél sok könnyeket,
ha téged elfelejtettek.
Újrakezdés
Felépülsz bárhova mész
a jéghegyek sapkáján is megélsz
hegyes lépteid mind merészebbek
utánad csak egy sötét űr kerget.
Hol volt hol nem
Mikor örökre elváltak lépteink
bonyolult szöveteink fodrosan
csüngtek lágyan a szeretetnek
zöld lángjaiban beburkoltan,
Boldogságban
Csókok súlyától teherrel
két karral méred
ölelésekből pattanó vágyad
ezernyi álomittas kéjjel,
míg véredben virul a kikelet
s tűzben lángol
érzékeny izzadó tested.
Hazavárás
Itt állok langy tavasznak kikeletén,
mellemből szállnak üres sóhajok
sebzett testem már nem az enyém
de magamból magammá tudom.
A búcsú
Már semmi sem ugyanaz mint rég
a szó fogytán van benned elég
hitemben már árva asszony vagyok
keservemben koldusként dalolok.
Kérdés az éjben
S amikor a hold kapuját nyitja,
az éj ragyogásában
felcsigázott szerelmed lángja
megremeg ostobán,
s megalázott tört szavaiddal
keresel feleletet.
Csak akkor
Szememben az igézet szivárványa
kőrül rajongja tested
míg ajkamon cseresznye virága
szelíd varázsban
bontogatja szirmait hófehéren
csalogatva szerelmed.
Te vagy nekem
Látod vagy nem látod
hallod vagy nem hallod
a zene neked szól
hozzád könyörög egy végben.