Hűs szellő kergetőzik a Rónaság dombjain
Megállva,megpihen az őt óvó ölelő karjain
Éledező világ,s tavaszt hoz a méla déli szél
Lelkem, mint az ébredő természet enni kér
Elloptam én
Elloptam a fényes égről minden csillagot,
neked kedvesem én egyet ott hagyok.
Azt is csak azért, hogy hozzám eltalálj,
hogy fényre várva te egem ma hazavárj.
Beteg vagyok
Beteg vagyok szerelmem, a te beteged
Hiányzik az ölelő karod, s a lélegzeted
Letérdel a felhő, a Napnak sugarától
Ami szívemre hajlik, s üzen e világból