Szívemben tűz, szikráját lobbantod,
csillagszívvel most előtted állok,
csillogó szikrák röppennek feléd,
megperzseltek, így lettél az enyém.
Irgalom
Eső áztatja sós könnyeimet,
elhagyottan kell éljem életem,
lábad elé borulnék kedvesem,
ha meghallgatnál, ó’ egyetlenem.
Vallomás
Tó vizében szívem rajza,
rávetíti hold sugara,
így várok rád álmodozva,
mesés, csodás éjszakában.
Áldás
Hozzád bújva álmodozom,
pára borított tengerparton,
emlékeink felidézzük,
szeretettel emlékezünk…
Ég kékje
Ég kékje, csillaga ragyog szivárvány szememben,
nem adom fel a reményt, nem mehetsz el örökre,
Pillangók sugallta vágyaim, ne maradjon álom,
remény igéje lelkemnek, megtalálni boldogságom.
Reménytelen?
Vörös rózsa reszkető kezemben,
gyógyulás halovány reménye,
lélek harc, állandó küzdelem,
idő múlásával már reménytelen.
Téli ragyogás
Megközelíthetetlen csoda előttünk,
mi szemünk elé tárul, oly’ gyönyörű,
hideg fehér színekben, pompázó fenyők,
a szeretet jelképe most lenyűgöző.
Őszi szerelem
Csendes őszi hétvégén,
útra kelünk te meg én,
ősz a kedves évszakom,
útra kelünk vonaton.
Ölelő karom
Mint két szép, csodás csillagot,
figyelem szemed ragyogását,
arcod, szád édes mosolyát,
édes szavaid, mely nekem szól.
Csak Érted vágyom
Csak Érted vágyom, csak rólad álmodom új mesét.
Bús óráimban Te hozol felém reményt.
Csapongó képzet szárnyain repülök én feléd,
álmát a lélek viszi a lábad elé.