Nem búcsúzunk, még találkozunk.
A vágy villamosán, még összebújunk.
Kezed kezembe, s dúdolgatunk,
a múltról beszélve jót kacagunk.
Nem akarom, hogy integess!
Szemedből könny, ugye nem pereg!?
Fel a fejjel! Nem búcsúzunk,
emelt fővel elvonulunk.
Nem akarom, hogy hátra nézz!
Búcsúzni így túl nehéz.
A múltba vissza nem vonulunk,
csak a jövőben, bizakodunk.
Tudod, a múltat feledd el!
A jövődet így építheted csak fel.
Ha mindig a múlt jár az eszünkbe,
akkor az életünk, nem ér semmit se.
Majd ha egyszer találkozunk,
a vágy villamosán újra összebújunk.
Kezed kezembe dúdolgatunk,
a múltról beszélve, jót kacagunk.
Mikor ismét elindulunk,
vissza, nem fordulunk.
Ne integess! Nem akarom!
Csorog a könny, az arcomon.