Álomként

Egyszerű vagyok de szótlan
szomjazom hűséget étlen,
friss vizet kíván a lelkem
csókokat termel a testem.

Félek a záporozó nyártól
eloltja szomjas szívem
csókolni akarok váltig,
a bimbózó kacajos vágytól

tépdesem vágyaim ügyetlen,
míg csókom te benned terem
szivárvány hull rezgő hullámmal
asszonnyá formál türelemmel.

Egyszerű életem örömében
Világom repdeső hatalom,
mert áldott a szív bennem
mi kinyújtja feléd két karom

és áldott kit enyémnek hiszek,
míg melledre borulva lombként
beborítom ismert lényedet
örökre ,hogy kedvedre legyek [W.B.]

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x