Nem mehetek Egerszegre,
csendben megyek Debrecenbe.
Szerelmemmel nem lehetek…
Lehet, szerzetesnek megyek.
Virág a pusztában
Uram, gyarló híved vagyok,
mert én sosem imádkozok.
De most Tőled sokat kérek:
védelmezd őt mindig, kérlek!
Mikor az éj leszáll…
Mikor az éj leszáll, és eltakarja énünk, mikor az álmaink nem ismernek határt, akkor élünk igazán.
Mikor nem érezzük a bilincset, és béklyót, száll a lelkünk, ez így jó.
Az élet szép!
Az élet szép, és oly csodás
Megtalálni, kire vársz.
Erdőben sétálva, hegyre mászva,
Virágos réten, kicsit elmélázva!
Csillaglány
Aphrodité? – Gyenge mása.
Lenyűgöző a tartása!
Lába mily szép! Tökéletes.
Copfos haja de nőies!
Vallomás
Érzéketlen ember vagyok,
tudják ezt a kicsik-nagyok.
Vitatkozni mindig merek,
el is hagytak az emberek.
Védelek
Újra elszórta sugarát a nap,
a távolság a sötétségbe réved.
S én csak hallgatom, ahogy az álom,
újra, majd újra átölel téged.
Máslét az éj
Cinkosod vagyok az éjben, s te az enyém!
Szolgálóm vagy, s én a Tiéd!
Vörös ruhás éji vámpírod, ki szomjazva várja jöttöd,
Ha alászáll az éj édes színe,
Erőtlen asszonya az éjszakának,
Örök szerelem
Gyere ide, boruljon vállamra arcod.
Összekötötted velem a sorsod.
Egy lélek lettünk, két testbe öltve.
Öleljük meg egymást szépen, csöndbe.
Igézet
Egy megszületett csoda ez a nő.
Szerelemre érett illatfelhő.
Ringó csípője a kéj ígérete.
Aphrodité szelleme jár vele.