Látod vagy nem látod
hallod vagy nem hallod
a zene neked szól
hozzád könyörög egy végben.
Mondd mit adjak
Mondd mit adjak én neked
ki drágább vagy én nekem
mint bármely valódi ékszer
mint csillagok tüze az éjben,
mint pipacsos virág rét reggel
hol virít a vörös vér.
Fekete-fehér színes világ
fekete égen fekete nap
fekete árnyak az ég alatt
fekete mosoly fekete száj
fekete csókkal köszönt a nyár
fekete nyakban fekete lánc
fekete itt még a boldog tánc
fekete álom fekete ágy
lassan szürkéllik ki már a vágy
Különös tánc
Egy pillanat is elég volt
ahogy sugaras arcod nevetett
kezeim zsebembe bujtattam,
hogy meg ne lásd zavarom,
különösen néztél
bennem hullám öröm ébredt
a meleg szoba párájában
szemed lágyan keresett.
Még akkor is
Már nem fáj úgy hogy
semmivé vált a vágy,
hogy lassabban ver szívem,
hogy a fiatalság már csak árny
és por lett arany kedvem.
Egy szó…
Akarom.
Egy szó, mi megváltoztat mindent.
Akarom.
Ha nemet nem tudsz, hát mondj igent.
Akarom.
Az égre nézve a mindent látom.
Akarom.
Jöjj közelebb, kicsit „fázom”.
Akarom.
Körvonal
Csak szépen szeretnék írni
rólad, talán nem is a
lényeget. Néhány varázsszót,
ecset nélküli képeket. Kontár
mesterként, kinek szívét űzi a
gondolat, hogy minden
egyéb tűri a fontosat, de
Ha beszélnék
Ha beszélnék, csengene hangom
oly messzire, mint halk sóhajom
ha lépkednék szökkenés lenne
szentségemtől messzire vinne
ha simogatnék, kezem megbénulna
arcodon maradna nyomban
Pillanatok
Most még kéregetek
alamizsnát, dúdolok énekelek,
de röpke felhő takarja szemedet
hitvesed így mégsem lehetek.
Szerelmet szólj
Erdő mélyén
Szólj kedvesen.
Ne távozz el,
Csak melengess.
Indulj felém,
Szívem egész,
Ha meglátsz
Mellém állj.