Mi eddig fontos volt azt féltőn félretolva
megálmodtalak téged magamnak Olga.
A semmiből kivált egy érző pillanat,
csak jött,belém nyilallt és bennem is maradt.
És a vágy irántad,mit a szívem szeretve gondoz,
ébren tart folyton,s a pillanat varázsa őriz,
egyre csak nő és minden lyukas emléket befoltoz,
s hitem gyönyöre,hogy eggyé leszünk, immár megőrjít.
Mondd miért gondol csak Rád naponta a testem,
mért kell Olga a te neveddel ébredeznem,
ha nem kínálod vigaszra tested a gyönyörnek,
két kezemnek,éhes számnak,s ágaskodó ölemnek?
Jöjj mielőtt még belénk kóstol
a tenni kész enyészet,
Legyünk egymáséi Olga
a semmiért egészen.