Mikor már nem dobban a szív, mikor a homokórán lepergett az utolsó poszem is.
Nem marad csak emlék, amit a szél messze messze visz.
Ott leszek a tavakban, az erdőkben, a mocsarakban.
A dalokban, amit hallgatsz éjjelente halkan, s titokban
Ott leszek ahová lépsz, ott leszek az arcodon a mosolyodban
Ott leszek mindig, mig a szived utolsót nem dobban
Subscribe
0 hozzászólás