Te meg Én

Szemed Kutat! Enyémben
keresi a reményt.
Érzem szíved gyors dobogását,
látom arcodon, fellobbanni
a nyughatatlan fényt!
Hajad leomlik
gyönyörű válladra.
Gondolatod fürdeted
megfáradt agyamban.
Várunk csendesen,
akár a szomjazó homokpart.
Nem létezhet erő,
ami majd visszatart.
Úgy vállunk egyé,
mint part a vízzel.
Bearanyozzuk létünk
minden földi széppel.
Te meg Én leszünk
a szerelem Istene,
vágyam öledben révbe érve,
rózsaszirmot bont testedben!