Írok verset, ha lehet
Míg van még egy lehelet.
Mindig is csak Teneked,
Mily jó volna még Veled.
Simogatni feneked,
No ezt most pont nem lehet.
Megfognám a kezedet,
Mesélném a kezdetet.
Csodálnám a szemedet.
Kérek sok-sok percedet.
Enném én a levesed,
Mindent, mindent ha lehet.
Meztelen ha ülsz velem,
Enyém lett a végtelen,
Oly jó ez, hogy esztelen,
Vége soha ne legyen.
Mond még csak azt az egyet,
Meddig bírom szerelmed.
Egy év kevés nem lehet,
Lehetetlen is lehet
Simogatnám fejedet,
Lennék újra csak Veled.