Mindened vagyok

Lennék tavasz, rügyet fakasztanék,
út porából apró porfelhőket fújnék.
Langy esőpermettel szórnám meg fejed,
felfrissíteném megfáradt tested.

Lennék folyó medrébe rohanó patak,
kit nem tartanak vissza a betonfalak.
Lennék a tűz, hogy lángommal égesselek,
bennünk találkoznak a végtelenek.

Lennék a nyári égbolton a felhő,
a belőle hulló éltető nyári eső.
A tavaszi szellő is lehetnék,
kereshetnélek, míg rád nem lelnék.

Ezek helyett én vagyok a mindened,
még nem tudom, milyen lehet nélküled.
Ha egy napra távol vagy, az is nehéz,
jó, hogy megosztod velem életed melegét.
2022. 03. 23.