Jó reggelt! Hallom a hangod
mely szobám csendjét halkan felveri,
már álmomban is várom a hangod,
mi tudat alatt jövőnket terelgeti.
Jó reggelt! Mondom én magamban
és forró ajkadra csókot lehelek,
s közben két kezemmel ölelnélek már,
de nem, csak furcsán lebegek.
Mondd mi ez a szédült álom és
két kezem miért nem ér el téged
amikor oly őrülten kívánlak Édes,
hogy férfi nőt így nem kívánhatott?.
– annyira fáj, hogy egyedül vagyok –
Álmomat és a forró,buja hajnalt
lágy hangod csak távolról ébreszti fel,
s a legszebbet,mit rólad álmodtam
tőlem már senki nem veheti el.
Jó reggelt! Már megint elmúlt egy
szeretet, egy ölelés nélküli éjjel.
Mondd,meddig bírom még nélküled,
s fájó magányom mikor vet széjjel?
Jó reggelt Kedves! Mi mást is mondhatok:
Kívánom legyen áldott minden pillanatod.