Ez is szerelem

Ment a szőke
dacolva széllel, esővel.
Arcán napszemüveg, mely jól takar,
s ki tudja e szöszke mit akar?

Járása büszke, vagány,
de látni, gyakran jár nála a magány.
Hangján olykor tétovaság rejlik,
hogy ezt más is érzi, nem is sejti.

Szemtelenül túr hajába a szél,
hátrasimítja és nem fél.
Veszekedve korral, s idővel,
vajon megbánja majd idővel?

Szemüveg alól legördül egy könnycsepp,
de ő dacolva csak továbbmegy.
Nem érdekli szokás, s bírálat,
Elhiszi azt ami kínálat.

Megosztom valakivel...
0 0 értékelés
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x