Miért sírnak az emberek, ha valami véget ér?
Miért lenne baj, ha valaki mással ébrednék?
Ki az, aki eldönti, hogy mi a jó nekünk?
Miért nem lehet az édes szenvedés a kenyerünk?
Itt vagy
Itt vagy, de lelkem üres,
haragos, reszket szennye
büszkeségem kevés,
hogy takarja a szót benne,
csak ölelésre volna kedve.
Tőr van a szívembe
Tőr van a szívembe, mely meggyaláz
Jégszél fúj lelkembe, mi fagyos láz
Darázs ment a szemembe, és álmodom
Rigó szól fülembe, ó bűnhalom.
Csalfa szerelem
Eljöttél hát hozzám,Te édes szerelem,
Mennyire vártalak s mondtad ,hogy érkezem.
Úgy jöttél jajongva,mint folyón a kék madár,
Gyorsan repülve, rácsap a vízre és rögtön tovaszáll.
Hazudj ha tudsz
Hazudj ha tudsz
Nézz a szemembe Te drága lélek,
Tárd ki szívedet, hogy beleférjek
Öntsd rám gondodat, hogy együtt éljek
Gondoddal.
Szeretlek
Szeretlek… Könnyű kimondani,
Kár, hogy nem tudtad végig gondolni,
Mit is mondtál ezzel nekem,
S most miattad könnyes mind a két szemem…
Becsapva
Átgázoltál rajtam,még meg is tapostál.
Mint egy szemetet eldobtál!
Ugyhiszed, hogy eltiporhatsz engem?
Mintha csak tréfát űztél volna velem!
Elkeseredve.
Messze vagy tőlem, nagyon messze.
Fájó szivvel búcsúzom örökre.
El kell mennem, mert erőm elfogyott.
Testem-lelkem szabadságra vágyott.
Hiányod.
Hiányzik csókod, érintésed.
Hiányzik bársonyos bőröd, ölelésed.
Hiányzik hangod, mely engem éltet.
Hiányzik szép szemed, tündöklő fényed.
Biztos akarod?
Csak arra kérlek, próbálj meg szeretni.
Mert szerelmed nélkül nincs miért élni!
Most azt kérdezem, tudnál szeretni?
És az életed velem leélni?