Gősi Vali



hallgatás lopózott közénk
zongorafutam rezzent át a csenden
ólomlábakon állt a perc velünk
fáztam

Gősi Vali szerelmes verse



Szeretnélek kibontani
bánatod páncéljából, végre,
hozzád hajolva lelkedhez érni,
tavaszt igézni a fagyos télre!

Gősi Vali szerelmes verse



*„Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be.”
A lépcsőre ültél, s az éjszakába
beleborzongott a hiú remény,
tűnt szerelmünk hűvös némasága.
Fáztam, pedig pattogott a tűz a kályhában.

Gősi Vali szerelmes verse



(szabálytalan rondó)

Örökbecsű, gyönyörű valóság
minden egyes ébredés után
emlékekre révedni veled:
nekivágni hegygerincnek, szirtnek,
és úgy szárnyalni, mint a sas-madár.

Gősi Vali szerelmes verse



„Vállamra ömlik a langyos végtelen.”
Még átjár a lüktető, könnyed reszketés,
de éled az öntudat, s a kábult szenvedély
a lehulló hajnallal mögöttem marad.

Gősi Vali szerelmes verse



Szeretlek, te örökifjú kedves,
mint forduló föld a lét tavaszát
- hűs szerelmének újult magzatát -
ha hó alól már élni ébredez'.

Gősi Vali szerelmes verse

Tartalom átvétel