Ha régóta egyedül vagy,
nincs más társad csak a magány
Keserűek a napjaid már,
téged boldogság nem vár.
Nélküled
Hiányzol, mint sivatagnak a víz
Hiányzol, mint rozsának a tövis
Hiányzol, mint nyárnak a napsütés
Hiányzol, mint télen a hóesés
Túl késő…
Álmodtál egy lányról ki csinos és szerény
De szíve legmélyén tombol a szenvedély
A konyhában tüsténkedik, ügyes kis kukta
Mi kell a gyermekeknek o azt jól, tudja
M S -nek
Ölelj át engem.Olyan jó tested
melegét éreznem. Szeress meg !
Engem már régen nem keresnek
fiatal, lángoló szerelmek.
Jelek!
Tengerek kék színét látom,
Mikor szemed rám ragyog.
Napsütésnek fényességét
Ha ajkad rám mosolyog…
Angyalkámhoz
Lelkem szeretettel teljes,
Felfedeztem, érdekes érzéssel keresett
Fel egy emberben végzetem.
Hiszek…
Még nem érinthettelek, de érzem
Ahogy ujjaim végigsiklanak arcodon
Lehetetlennek tűnik mindez
Csak remélek, csak vágyakozom
Álom
Talán csupán álom
De a legédesebb
Melengető, boldogító
S mégsem a valóság
Kozmosz
Repülő árnyak sora kering előttem
Halovány fények pislákolnak csak
Arcomat is elborítja a homály
Oly sötét minden, s olyan vak
Akár az éjszakai égbolt
Melyen csupán a csillagok ragyognak
Itt-ott felbukkanó apró gyémántok
De élet nincs bennük… haldokolnak
ébredés…
egy szép, borús nappalon
mikor szívem zakatolt
rám találtál kedvesem,
s elraboltad a szívem.