Vágyom…

Szomjazom rád, mint kopár sivatag az éltető eső után
Kiszáradt földje naptól égetett ráncoktól szenvedve él
Káprázatos oázisok emlékétől ordít, mi ma egy délibáb csupán
De ha el jő az áhított eső, minden életre kell, oly csodaszép

Vágyom rád, mint rügyező bimbók a tavaszi nap melegére
Kopár erdők, lombok nélkül dideregve, sóhajtva várnak
Védelmező hótakaró alul félve előbújik a hóvirág, meleget ígérve
De ha el jő a tavasz, reményt, új életet add megannyi csodának

Keresem, kutatom, bármerre is járjak, kopár életem során
Mind azt a szépet, jót, mi álmomba oly rég beteljesedett
Reménykedve nézek a holnapba, s talán egyszer majd rám talál
De addig szomjazom, vágyom… a mindent elsöprő igaz szerelmet

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x