Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre érkezők.
Rizspor felhőz s jó illatok,
de tudd meg, Hölgyem, bárha sok
fogásod szinte rejtelem,
mindez nem illő, szertelen.
Mindig Vele
Szeretnék álom lenni,
Éjjelente veled lenni.
Reggelente tovaszállni,
S szívedben megmaradni.
Szeretnék én eső lenni,
Ablakodon kopogtatni,
Szelek hátán lovagolni,
S forrásvízben lubickolni.
Vágyom…
Szomjazom rád, mint kopár sivatag az éltető eső után
Kiszáradt földje naptól égetett ráncoktól szenvedve él
Káprázatos oázisok emlékétől ordít, mi ma egy délibáb csupán
De ha el jő az áhított eső, minden életre kell, oly csodaszép
Lennék én
Lennék én mosoly, mely átfut arcodon,
lennék szellő, mely átkacsint válladon.
Csak hogy melletted legyek.
Csobbanó szerelem
Szívemben csobbanó, csodás, szép szerelem,
Csillogó tündöklő, lázasan eleven,
Fénylő, forgó, pörgő, hamvas tavirózsa,
Szivárványként ragyogsz egy fekete tóba…
Mindig van egy ember…
Mindig van egy ember, ki hiányodat érzi,
kinek vérző szívét a bánat emészti.
Aki vágyik reád, aki imád, szeret,
s akinek a lelke őrzi szerelmedet.
A szemed
Amikor két szemedbe nézek,
Meglátom benne önmagam.
Már nem is rettegek, nem is félek!
Soha nem hiszem el, hogy vége van!
Mi az?
Mi az,mit Neked adhatok?
Egy költői szívet, mely érted dobog.
Mi az, mit te adhatsz nekem?
Őszinte, és tiszta érzelem.
Szeretnék…
Szeretnék elmédben gondolat lenni,
szavakká formálódva érinteni ajkadat…
Versként megszületni tollad hegyén,
s gitáron megszólalni ujjaid alatt.
Felhő képében vonulni az égen,
Várlak
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketek is néha,
Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét