Becses drágaságom tiéd lesz reményem,
Csak nézz, mostan alant itt állok, szépségem.
Halk kacajt mikor tőled felém egykoron,
Alkonyati szellő hátán szállt ablakon.
Az idő aznap megfagyott, csoda eljött,
Besurrant, lopva álmaimba költözött.
Itt álmodok már, kacajod sehol, várom,
Abban éjszakában egyszer csak ott vagyok.
Szépségem, én még mindig alant állok,
Csak nézz le végre reám semmit nem várok.
A mosolyod biztató, kezed arcomon.
Ott a napon kezed melegét tanulom.
2013.11.14