Hol vagy Te drága szerelmes Nő?
Hol vagy, ki nemcsak testi kéjtől,
de szellemi gyönyörtől is égsz?
Hol vagy te férfi testre éhes angyal?
Ki várod, hogy jön és örömmel vigasztal,
kit majd rabul ejtesz
és őrült szerelemre ítélsz.
Hol vagy mondd, s hogyan tudnálak elérni,
van-e remény a közeledbe férni
és érezni bársony tested melegét?
Vajon ölelhetnélek két szabad kezemmel?
És te ölelnél-e engem türelemmel,
s lennél-e vágyamnak örök menedék?
Én már úgy vagyok, hogy csak érted ébredek.
A napok nélküled telnek de mégis veled
fekszem, s hajtom álomra fejem
és az áldott csendben éjjelente én
megfáradva és túl életem delén
kebledre még örömmel érkezem
És ölellek, ölellek lelkemmel,
ölellek két szabad kezemmel.