Egy piciny pontnak indult
majd óriássá lett mégis
szívében vihar dúlt,
de hallgat most az ég is.
Langy habok simítják
nem érti még miért
szívét útra dobják,
elmúlt tetteiért.
Felüvöltne még, merne is ha tudna,
de csend a szívén ülve,
ajkán vastag dunna.
porba hullik arcáról egy apró csepp harag,
s bár érzi húz az örvény,
a víz mégis hallgatag.