Sors

vetett ágyam magányában
gondolkodom, hol hibáztam
talán nem is vagyok vétkes
galád sorsnak a keze ez
boldog voltam kis időre
beleszólt a sorsnak keze
mennyi-mennyi szép estéken
melletted volt az én helyem
hozzád bújva mondtam néked
soha-soha el nem megyek
veled érzem jól magamat
sors választott másik utat
próbáljunk meg rajta járni
vagy ha nem…hát botladozni