Amikor elhagysz én majd megbocsátok
mindenért a legszomorúbb napon
és ígérem nem foglak szavadon,
de minden utadon árnyékként követlek,
rám taposhatsz, belém is rúghatsz nagyot,
nem tudsz átlépni, már veled egy test vagyok.
Behunyt szemmel is látni foglak
magam, előtt és úgy vigyázom lépted,
ahogy te tőlem azt soha nem kérted.
Együtt lélegzünk,együtt dobban a szívünk,
s a végső úton is együtt megyünk végig,
túl a fehér felhőkön, messze a kék égig.