Szabad szívvel és lélekkel arra gondolok,
Zengenek-e fejedben valami olyan dalok,
Amelyek rám emlékeztetnek, ha jön a nagy nap
Képzelődsz hogy valaki cserben nem hagyna.
Vallomás
Mint egy vakond a földben,
úgy elástad magad bennem,
emlékedet lelkembe letetted,
lehetetlen, de én ott lebegek feletted.
S várom a percet,
mikor kimondod hogy szeretsz,
Álom nyáron
Oly gyönyörű vagy mint
ezer álom,
Én téged kergetlek
Télen-nyáron.
Érted! Érted?
Mely egyszeres, egységes érzések
Tepernek le lelkemel érted,
Ezek nekem életet jelentenek, Te érted.
Túlsó part
Újra él a remény a szívemben,
Süt a nap, nyílnak a virágok,
Nincsenek már felhők az égen,
Nincs sem vihar, se villámok.
Őrültség
Őrültség az egész. Őrültség.
Nevetek rajta, de legbelül sírok.
Szívem vérzik, nem bírom,
Oly régóta rád várok.
Csalódás
Csalódás. Már tudom, hogy mi az.
Szenvedés, mely a szíved mélyéig hatol.
Gyötör, kínoz, nem enged,
S talán elhagy majd valamikor.
Jó éjszakát!
Jó éjszakát! Jó éjszakát!
Szép álmot hozzon szemedre!
Kis angyalkák az égen át
Alászállnak téged lesve.
A Minden
Olyan kék az ég,
Hogy kékebb már nem is lehet.
Nem tudom mért, e kék színről
Eszembe jut a szemed.
S míg ezen tűnődöm,
Hogy’ lehet, hisz a szemed barna?
A szélben lengő levelek közt
A szép kor
Ha eljön az idő és némi szerencsével
talán még te is megöregszel,
úgy is mondhatnám,megéled a szép kort,
annak örülsz majd,ha komolyabb gond nélkül
ágyba tudsz bújni minden este hétkor.