Őrültség

Őrültség az egész. Őrültség.
Nevetek rajta, de legbelül sírok.
Szívem vérzik, nem bírom,
Oly régóta rád várok.

De nem jössz. Pedig közel vagy.
Szinte méterekre tőlem.
Egy karnyújtás választ el kettőnket,
De te csak távolodsz mellőlem.

Nézel. Nézel két szemeddel.
De nem lépsz. Ne teszel semmit.
Nem tudom, hogy félsz, vagy vársz.
Én itt vagyok, s várok valamit.

De semmi. Tényleg semmi.
Csak hazudunk egymásnak.
Pedig csupán nézzük egymást,
S hazudunk így az egész világnak.

Csak egy apró jel, semmiség.
Amit szeretnék tőled.
Egy biztató mosolyt,
S megfogni melengető kezed.

Próbálok közeledni feléd,
Tenni egy lépést.
De te vak vagy, s nem látod,
Hogy ki előtted áll, igazából érték.

S már tudom, hiába várok.
Felesleges minden.
Nem éri meg szenvedni,
Hisz nem történik semmi sem.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x