Zúgjatok harangok

Sok év telt el,s most találkozunk.
Vajon egymásról, mit gondolunk?
Vajon megismerem a hangját?
Felismerem a járását?

Folyton ezen merengek,
még messze vagy, már érezlek.
Messze vagy, nem tévedek:
Mégis, hallom a lépteidet.

Zúgjatok harangok, zúgjatok!
Ne hallja, szívem, hogy dobog.
Zúgjatok harangok, zúgjatok!
Ne hallja, hogy a hangom elcsuklott.

Felemelem tekintetem,
érzem, fogod a kezem,
meg sem tudok szólalni,
csak magamban, imádkozni.

Magadhoz szorítasz,
százezer csókot adsz,
megszólalni sem tudok,
csak mélyen hallgatok.

Zúgjatok harangok, zúgjatok!
A szívem, hangosan dobog!
Zúgjatok harangok, zúgjatok!
Ne hallja a lelkem, hogy zokog!

Elindulunk, mint régen,
szerelmesen, kéz a kézben.
Beszélsz, beszélsz, jó hallgatni,
úgy sem tudnék megszólalni.

Zúgjatok harangok, zúgjatok.
Most, olyan boldog vagyok.
Zúgjatok harangok, zúgjatok,
mert örökre: vele maradok…

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x