Szíved ha vérzik
Ha nem fáj,
Nem is vérzett szíved igazán!
Feledni, nem lehet soha talán
Mikor hangod dalként játszott nekem,
S egyedül neked dobogott a szívem,
Mert annyira fáj,
Lassan megszűnik a dobogás,
Most még szemem előtt az álmodozás,
S hallom a sok szerelmi vallomást,
Melyek őszintén hagyták el szám,
Fájdalmat érzek benne szüntelen,
Szívemnek háza üres lett,
Fáj, mert érted vérzett szüntelen,
Temetném mélyre, mi benne van
Még elevenen él, s nem tehetem
Nincs az a mélység, hol hangja ne hallana,
Szerelem, mely a szívben nyomot ne hagyna
Birkózol, gyötrődsz vele, de ott maradt
Feledhetetlenné tette az a szerelmes pillanat,
Tovább lépsz, de feledni soha nem tudod
Hol a fájdalom, könnyet csal a szemekbe
Sokáig ott él benned, hogy szeretted
Volt- volt, de gyönyörű szép volt!
Miért is múlna el nyomtalan,
Az a sok szép perc, mi meghatározta életünk.