Sebzett ma

Áll az óra, a percek kínoznak,
kacérkodik velem az illatod,
lopok a tegnapból, így behozlak
a mába, csak fél ember, ha vagyok…

érzem a fájt, mi mellkasba feszül,
nem lehet őszinte most a mosoly,
szemem a veled-időbe merül,
kötött jelenem csak lassan bomol…

levetem most, jöjj el a holnappal,
ez a gúnya kedvtelen ma nekem,
áll az idő, mint doktor kórlappal,
sebeim csók-emlékeddel kenem…

Megosztom valakivel...
0 0 értékelés
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x