Magány

Magányosan ülök egy szobában
Csendben oly búsan, komoran
Egyedül hallgatom szívem dobbanását
Szomorúan érzem lelkem sóhajtását

Sírnak a falak oly üres a lakás
Nincs többé nevetés, kacagás
Kihalt minden csendes és rideg
Szerelem nélkül tombol a hideg

Az ágy sóhajtozik oly magányos
Nem jár itt senki, minden csupa poros
Elmentél azóta kopár itt minden
Kihalt a lakás… kihalt a szívem

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x