A Júdás csókja

Végig gyalogoltál
az életemen,
azt hittem rosszabb lesz,
de nem is hiányzol nekem.

Nem tudom, mit hoz még
A holnap, lehet, hogy
egyedül maradok, de
lehet, hogy más karjaiban
köszöntöm a napot.

Sokat gondolkodtam
mit tegyek, ha
egyedül élek,
nyugodtabban élhetek.

Nem tudom, de
nem akarom, hogy
már megint valaki
eltaposson! És
kihasználjon.

Nem akarok,
hazug szavakat!
Nem akarom
elhinni azokat!

Végig sem
akarom hallgatni, s
A júdás csókját
elfogadni!

Ezért jobb így,
nyugodtan fekszek,
vidáman ébredek, és nem
kell félnem, hogy
újra, s újra valaki,
bolondja leszek.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x