John Andreson, Szivem, John

John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha hajad koromsötét
volt s a homlokod sima. Ráncos ma
homlokod, John, hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre, John Anderson,
szivem.

John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek, volt víg
napunk elég, John, szép emlék két
öregnek. Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen, s lent együtt
pihenünk majd, John Anderson, szivem.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x