Hiába

Nekem igérted e szerelmes éjszakát,
karod mégis ma éjjel mást ölel át.
Egyedül fekszem jéghideg  àgyamon,
és sakàlként üvölt bennem a fàjdalom.

De nem hagyom hogy bàrki gyengének lásson,
ìgy legszebb mosolyom némàn előàsom.
Hadd higgyék azt hogy minden rendben velem,
S ne gondolja senki hogy kìntòl könnyes szemem.
Mikor majd később minden elcsendesűl,
akkor majd törèkeny énem előkerül,
Ès a párnàba sìrja bànatàt,
Hogy hiàba volt vàrni Ràd.
De èdes volt hozzàm minden hazug szavad,
a szívemben mind örökre itt marad,
mégis köszönöm,mert mìg ezt igaznak hittem
sokkal ….de sokkal boldogabban éltem,
Elmúlt…azt csak Te tudod miért,
De azt sose feled a szìvem örökre a tiéd!

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x