Szegfű szegfű fehér szegfű,
ezt írja egy zőld szemű.
Nem írom oda a nevemet,
találd ki ki lehet.
Szeretem a piros rózsát,
melynek zöld a levele.
Szeretek egy lányt,
kinek Blanka a neve.
kis angyalkámnak
Csak egy vers melyet neked szántam,
tudd hogy veled egy percet se bántam.
Mosolyodat látva ahogy nézem a kék szemed,
az minden bánatot szivemből feled.
Végtelen vágyak
Végtelen vágyat érez a szívem irántad,
boldog vagyok, ha ott lehetek nálad.
Édes csókjaidat még most is érzem,
a szerelem tüze eléget egészen.
Sejtelmes vers
Egy esztendeje ez embert szeretem,
Szememet rendszeresen kedvesemre vetem,
Kellemes perceket szerzett nekem,
Eszeveszetten megszeretett engem.
Boldogságban
Csókok súlyától teherrel
két karral méred
ölelésekből pattanó vágyad
ezernyi álomittas kéjjel,
míg véredben virul a kikelet
s tűzben lángol
érzékeny izzadó tested.
Hazavárás
Itt állok langy tavasznak kikeletén,
mellemből szállnak üres sóhajok
sebzett testem már nem az enyém
de magamból magammá tudom.
Társad vagyok…
Társad vagyok, ki egyedül „Fél”…
Társadul az ég rendelt melléd!
Sohasem fél, aki veled él,
Válladra hajtja le a fejét.
Most is ez vagy nekem
Istennek vagy édes, élő szava,
Kit örökre égettem legmagamba,
Így elhagyni szívemet nem fogod soha.
Oly sok idő után, oly sok gondolat múlt el,
Mi kimondta azt mit ajkam únt el.
Érintések
Néha együtt merülünk álmokba
kezed felém nyúl, ha sötét van
kavargó csókjaink párosulnak
bolyongnak aranyló homokban
tűzpiros lángok fáklyákkal
jelzik az időt mit átvirrasztottak.
Nélküled nem…
Karod ringat forrón, csendesen
Csókkal felelek rá, édesem
Izzik szívem szenvedélyesen
Nélküled nem, veled létezem
Csitítsd csókoddal lázas testem.