Véled virágzom



Édes a merengés, mikor lesütött
szememet vörös köntösébe rejtem.
Érzem, hogy kóborló gondolataim,
hozzád szöknek szüntelen.
Szirmok hullása sóhajokba vész,
s a százszorszépek szirma ujjongva üzen;
szívemben lakozol.
Mosolygó virágom, véled virágzom!

Szűcs Helena szerelmes verse

Tetszett a vers, értékelted már?

Hozzászólás

Hozzzszolsok rsakor krjk az ltalnos netikett szablyait betartani.
CAPTCHA
Szeretnénk tudni, hogy valóban nem egy robot szeretné az űrlapot kitölteni és beküldeni.
3 + 2 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Pl.: 1+3 esetén 4-et.