Bognár György Mihály
Ölelj át engem.Olyan jó tested
melegét éreznem. Szeress meg !
Engem már régen nem keresnek
fiatal, lángoló szerelmek.
Dobog a szívem hogy dobog
Pedig csak rólad álmodom
Elönti testemet a vágy
Olyan jó emlékezni rád.
Hiába várlak minden este
bizsergő izgalommal lesve
órámat percenként,
A hetvennégyes trolin tegnap este
eltűnődtem örömmel, szívrepesve,
hogy mért is ne járhatnánk mi ketten,
hisz túl vagyunk már minden etiketten.
Hazudtam szerelmet,
hazudtam megértést,
Pedig csak kifáradt
szerelem kísért és
Hiába sírom világgá
én mea culpámat,
Tudom nagy bűnömre
nem lehet bocsánat.
Soha senkinek nem ártottam,
késemet húsba nem mártottam,
mégis mindig én voltam a rossz.
Amikor magadba roskadva
bolyongsz az őszi szélben,
tudat alatt is lelkedbe mar
a keserű magány,s a kétely,