A tavasz

Ezernyi virág nyílik a réten,
Ringadoznak a tavaszi szélben,
Táncra kéri fel őket a Nap,
Sugarával közben szirmokat simogat.

Kóborló felhők egy jelre várnak,
S a mezőre hullva életté válnak,
Madarak énekétől hangos e táj,
Amerre nézek tünemény és báj.

Kezeim széttárva hangosan sóhajtok,
Szebbet a léttől én nem óhajtok,
Boldog vagyok, hogy e világon élek,
Boldog, mert megszerettelek Téged!

Megosztom valakivel...
0 0 értékelés
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x