Táncolva ölelj

Halkan, lágyan szólal meg a zene,
szívünk együtt dobban az ütemre,
nesztelenül lebegve ölelj át,
érezzük a tánc édes varázsát.

Dallam száll, – egyik édesen ölel,
arcodra a mosoly gyűr gödröket,
lázas percek és örök változás,
derű, mámor a táncnak áldozás.

Felcsap a gyönyör remegő lángja,
sóhajok szállnak csókokra vágyva,
kopogó cipők, suhanó selymek,
párás szemekben izzó tűz reszket.

Eltűnnek a tegnapi, bús gondok,
nem számít a holnap, a perc fontos,
csábító ritmus felszínre törve,
keringve szállunk derűt tükrözve.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x