Haja ragyog a sötétben
szeme világít az enyémben
bőre csodálatos egy kincs
másnak ilyen nincs
kis fülét másokra hegyezi
kezét az enyémbe helyezi.
Keresem eszetlenül
szeretem reménytelenül
lehozom a csillagokat az égről
szeretem őt teljes szívből
álmomat minden nap valóra váltja
álmaimnak valóra váltója
Szeretem forró ölelését
élvezem a közelségét
arca rám mosolyog
szája rám vigyorog
együtt nézem vele a napfelkeltét
örökké szeretem az életem értelmét
Ad nekem egy menedéket
vele legyőzök minden nehézséget
szomorú vagyok ha nem láthatom
ez nekem hatalmas szívfájdalom
egy senki vagyok nélküle
örökre beégett a szívembe.
Sajnálom hogy hülye vagyok
de megpróbálom visszaadni amit kapok
elmennék vele a világ végére
mellette leltem rá a békémre
fontos számomra
látom őt álmomban.
Ezt a verset neki írtam a szívemből megint
ő számomra egy csodásan csillogó rubint
eszetlenül keresem
reménytelenül szeretem
lelkecskéje egy csoda
elfelejteni őt nem fogom soha.