Zeng a szerelmes ének a völgyben
ahol színes virágok szirma röppen,
méhek döngicsélnek “csöndben”.
Minden békével úszik a rózsaszín ködben.
Viharos szerelemmel jöttem,
mert láttalak a varázstükörben!
Egyedül fürödtél az öbölben,
de belül úsztál a gyönyörben!
Veled voltam eközben.
A kék ég ránk folyt időközben,
örökké együtt e márvány tömbben,
békében élhetünk a gyönyörökben.
Egymásé vagyunk mindkettőnkben!
Lelkünk egy madárban tovaröppen…
Subscribe
0 hozzászólás