rád gondolok

Mikor rád gondolok, megdobban a szívem
Hangosan ver, s zakatol szüntelen
Érted dobog az én kicsi lelkem
S én nem élek, ha nem vagy mellettem

Meghalok, úgy hiányzol most nekem
Rád gondolok s könnybe lábad a szemem
Mert jó lenne, ha itt lennél velem
Erős karjaiddal védenél, s oltalmaznál engem

Szíved szeretete elég az élethez nekem
A te éltető csókjaid az én eledelem
Nedű mely ajkaid borítják szüntelen
Édes eleség mi erősíti az én szívem

Boldogság árassza el lelkem
Ha itt tudlak mindig mellettem
Ha kesergek te, felvidítasz engem
Csak szólnom kell, ha bánat borítja szívem

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x