Most még kéregetek
alamizsnát, dúdolok énekelek,
de röpke felhő takarja szemedet
hitvesed így mégsem lehetek.
Megkérgesedett szíved
oly szilárd, lángtalan türelem,
nincs vágyad oly reménytelen
már szavam sincs mind kiégetted.
Lehet majd egy bűvölet
megkísértet, s tested feléled
és majd várom a pillanat átkát
lehet megsúgom a csókom árát.
Lehet várod az eljövendőt,
sorstalan játéknak a gyötrelmét,
lehet lenge, fészektelen lelked
csak én értem, örökre meddő lett.
Lehet majd pírban búcsúzok,
hiába sajog zúzott homlokom
csak a ma fáj a holnap a tiéd
lehet többet adtál a semmiért.