Krisztámnak

Szenvedélyesen csokolnám a szád,
kivánom minden porcikád.
Mindennél jobban szeretlek,
soha elnem feledlek.

Miért kell ily sokat várnom rád,
a szerelmem nem talál hozzád?
Pedig szerelmem nem múlik el soha,
számomra te vagy az éltető csoda.

Nélküled semmi vagyok,
a várakozásba belehalok.
Minden pillanatban rádgondolok,
azt hiszem nagyon szerelmes vagyok.

Barna szemeidbe nézve,
szívedtől szerelmet remélve.
Írom e sorokat neked,
döntsél gyorsan ha lehet.

Megosztom valakivel...
0 0 értékeléss
Vers értékelése
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Véleményed van a versről? Kérlek oszd meg velünk!x
()
x