múlt a nyár,
nyár sincs már –
nem tudom,
miért fáj.
Ide is
bújhatnál,
sokáig
maradnál,
ölelnél,
csókolnál,
karoddal
átfonnál.
Szíved van,
dideregsz.
Szíved van,
keseregsz.
Bújj ide,
tél is lesz,
a tél még
hidegebb –
felejtsd el,
nem is lesz,
nem is lesz,
úgy szeress!
Úgy szeress,
csak nevess,
oly hamar
vége lesz.