Itt állok, és csak nézem
ahogy a világ zajlik szépen.
De itt állok, és csak kérdem,
miért nincsen érdem.
Sajog bennem minden,
eljött minden, mitől féltem,
felébredek szépen,
s Te nem vagy itt a képen.
Tegnap felhőn jártam, éltem,
ma már semmi sincsen épen.
Miért lett ez, kérdem,
de válasz nincs, nem értem.
Feladhatom e? Kérdem.
Adhatnám, de érzem
Azzal elmúlnék én is,
Csendben, szépen…