Hiányzik a hangod mely oly édes nekem,
Szeretném hallani ahogy suttogja a nevem.
Hiányzik a szemed melytől mindig elolvadok,
Bármikor is belenézek csodálatosan ragyog.
Hiányzik nevetésed melyből mindig tudom,
Hogy végre mellettem boldog vagy nagyon.
Hiányzik apró kezed mely lágyan símogat,
Csodálatossá téve a gondterhelt napokat.
Hiányzik a mosolyod mely elűzi gondomat,
És fejemben kiontja a negatív gondolatokat.
Hiányoznak a percek melyek veled telnek,
És a minden napi több órás beszélgetések.
Hiányzik szíved mely most már értem ver,
Minden dobbanásában igaz szerelemmel.
Hiányzik lelked mely számomra csodaszép,
Csak az én lelkem értheti halk lágy énekét.
Hiányzik ajkad mely mindig csókomra éhes,
Csókod mint a méz számomra annyira édes.
És hiányzik nekem minden ami csak rólad szól,
Hiszen nekem minden percben nagyon HIÁNYZOL.
Subscribe
0 hozzászólás